1. A gyömbérgyökeret legalább ötezer éve
használják fűszerként és gyógyszerként Kínában és Indiában, s háromezer
éve termesztik Dél-Ázsia nedves, trópusi vidékein. Az ősi szanszkrit és
kínai írások már megemlékeznek róla. Tudományos neve a „szarv alakút”
jelentő „singabera” szanszkrit szóból ered. A XV–XVI. században jutott
el a világ minden tájára, így Európába is. Legismertebb a hámozatlan,
fekete (barbadosi) gyömbér és a hámozott, fehér vagy arany (bengáli)
gyömbér.
ötezer éve használják fűszerként |
2. Száz gramm nyers gyömbér energiatartalma
– az USDA adatbázisa szerint – 80 kalória (335 kJ), s 17,8 g
szénhidrátot, 1, 8 g fehérjét és 0,7 g zsírt tartalmaz. Megemlítendő
C-vitamin- (5 mg/100 g) és B6-vitamin-tartalma (0,2 mg/100 g). Az ásványi anyagok
közül elsősorban kálium (415 mg/100 g), magnézium (43 mg/100 g), réz és
mangán (0,2-0,2 mg/100 g) van benne. Száz gramm gyökér kalciumból 16
mg-ot, foszforból 34 milligrammnyit, míg nátriumból 13 mg-ot tartalmaz.
Gyömbér |
3. A gyömbérsör
(ginger ale) – neve ellenére – nem tartalmaz alkoholt, kizárólag
gyömbérgyökér, cukor és víz felhasználásával készül. A „sör” elnevezést a
főzési folyamatról kapta. A gyömbérsör az 1700-as évek közepének
Angliájából ered, ahonnan világhódító útra indult, s nagy mennyiségben
szállították az Újvilágba is. Manapság Ausztráliától a Karib-szigeteken
át Latin-Amerikáig ez az ital népszerűbb, mint az ismert üdítőitalok.
Néhány hónapja már nálunk is kapható (D&G ginger beer soda).
Gyömbér sör |
4. Önálló ételként is
fogyasztható savanyítva (ilyen a szusi mellé felszolgált szeletelt
gyömbér, a „gari” vagy „soga”), édes szirupban konzervált vagy
kandírozott formában. Kínában cukorral főzve bonbon készül belőle. Az
illat- és likőripar is szívesen használja.
A gyömbér (kínaiul: jiang) a kínai ételek egyik legfontosabb ízesítője. Konfuciuszról azt tartják, hogy minden étkezéskor evett gyömbért. A híres kínai „ötfűszer-keverék” egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Szintén alkotóeleme a japán „sicsimi”-nek (hétízű paprikának) a paprikák, a japán bors és a szezámmag mellett, s a miszoleveshez is nélkülözhetetlen.
A gyömbér (kínaiul: jiang) a kínai ételek egyik legfontosabb ízesítője. Konfuciuszról azt tartják, hogy minden étkezéskor evett gyömbért. A híres kínai „ötfűszer-keverék” egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Szintén alkotóeleme a japán „sicsimi”-nek (hétízű paprikának) a paprikák, a japán bors és a szezámmag mellett, s a miszoleveshez is nélkülözhetetlen.
Dietetikai tipp:
A gyömbér a XVI. században jelent meg a füves-könyvekben. A Német Gyógyszerkönyv 1997-ben vette fel hivatalos drogjai
közé. A drog gyógyászati alkalmazásai a hányás elleni, a
gyulladáscsökkentő és a gyomorvédő (görcsoldó, szélhajtó) hatásra
vezethetők vissza. Csökkenti a nyálkahártyák ingerlődését, így hörghurut
kezelésére is beválik. Enyhíti az emésztési zavarok tüneteit (enyhe
gyomorrontást, puffadást), de émelygésnél, hányingernél is hasznunkra
lehet. Jó emésztésserkentő és étvágyjavító hatású. Állatokon, valamint
embereken végzett kísérletek egyaránt bizonyították, hogy ginerol és
sogaol nevű hatóanyagai révén a gyömbér is hatásos növényi
véralvadásgátló, fokozza a vérkeringést, s általános élénkítő hatású. Az
ázsiai orvoslásban „melegnek” számít, azaz forróságot, tüzet visz a
testbe, ezzel serkenti a nemi szerveket. Afrodiziákumként rózsával és
korianderrel együtt a leghatékonyabb
forrás: Új diéta 2008/1 szám